Az öntödei “kaland”

Pár hete a szüleimmel egy kisvárosban kirándultunk. A környező erdőben kezdtük a túrát, onnan sétáltunk be a városka főtere felé. Útközben anyáék minden létező múzeumba berángattak, annak ellenére, hogy a kirándulás elején kijelentettem, maximum egy-kettőbe vagyok hajlandó bemenni. Épp egy helyi öntödébe vezetett az utunk, ami annyira tűnt izgalmasnak számomra, mint egy darab bot. Miután megváltottuk a jegyet, a vendégkísérő hölgy körbevezetett minket az ódon öntöde falai között és mindenről elmagyarázta, mi micsoda. Én közben a telefonomat nyomkodtam, amiért kaptam anyától egy-két szúrós pillantást, de nem érdekelt. Böngészés közben jutott eszembe, hogy megígértem a nagyinak tegnap, hogy keresek neki egy fogászati klinikát, ahol elfogadhatóak a fog implantátum árak, így lyukadtam ki a Kacsa utcai fogászat weblapján. Mivel szimpatikusnak tűntek a kezelésről szóló leírások és az árak is jók voltak, elmentettem az oldalt. Egy óra múlva kiszabadultunk az öntöde fogságából és tovább folytattuk utunkat a városka utcáin, miközben imádkoztam, hogy lehetőleg ne jöjjön velünk szembe még egy múzeum, különben kardomba dőlök. A szálláson felhívtam a nagyit, hogy elújságoljam neki, megtaláltam a megfelelő klinikát számára. Örült, hogy találtam neki egy megbízhatónak tűnő helyet és megkért, hogy intézzek neki időpontot és kísérjem el az első kezelésre is. Igent mondtam és másnap délelőtt felhívtam a rendelőt. Hamar kapott időpontot, én pedig betartva az ígéretem, az adott napon elvittem a kezelésre. Az autóban kifaggatott, merre jártunk anyáékkal. Röviden elmeséltem neki, hova rángattak el és az öntödei “kalandunkról” is szó esett, de csak annyira, hogy lényegében annak köszönhetően bukkantam rá a klinikára.